Kisvállalkozóként biztosan tudod, hogy minimális állami nyugdíjra számíthatsz, ezért más forrást kell találnod nyugdíjas korodra, másszóval aktív pihenőidődre. Kérdés, megéri-e az emelt – 75 000 forintos – adót fizetned, az állami nyugdíjalapod emeléséhez. Alapvetően azt mondhatjuk: van jobb megoldás. Ha a plusz 25 000 forintot nem adóként fizeted be, hanem saját megtakarításra fordítod, havi 100-200.000 forinttal is jobban járhatsz majd nyugdíjasként!
Nézzük meg, mekkora plusz járadékot jelent, ha katás vállalkozóként a 75 000 forintos adót választod!
A kata alapvetően kiváltja a vállalkozói SZJA-t, osztalék és társasági adót, az egészségügyi és szakképzési hozzájárulást, ill. a szociális hozzájárulási adót. A katás vállalkozó havi összes adókötelezettsége a választott 50 vagy 75 ezer forintos adón felül az iparűzési adó, ami havonta 4 167 forint. Ez általában azoknak jó, akik kis költséggel dolgoznak, mivel a katában nincs költségelszámolás.
A katás adózás egyik legnagyobb hátránya viszont hosszú távú: az alacsony adó olyan kis nyugdíjjárulék-alapot generál, ami miatt csak minimális nyugdíj várható.
Az állam szándéka a 75 000 forintos adófizetési lehetőség felajánlásával az volt, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap és a szolgálati idő. Hosszútávon ez a kisadózó érdekeit szolgálná, mégis kevesen választják az emelt összegű adó fizetését.
Ha a választott adó 50 000 forint, a nyugdíjjárulék alapja bruttó 102 000 forint, ami nettó 68 000 forintos bérnek felel meg. Emiatt a szolgálati éveket 365 nap helyett csak 231 nappal számítják be, 0,63-as szorzóval. (A szolgálati időt azért „rövidítik le”, mert a jogszabály szerint a minimálbért el nem érő jövedelem mellett szerzett szolgálati éveket csak arányosan lehet figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor.) Így 40 évnyi katás jogviszony mindössze 25 év szolgálati időnek számít, ami a hozzá tartozó nyugdíjszorzó alapján kb. 42 800 forint nyugdíjat biztosít.
Más a helyzet a 75 000 forintos adó esetén, mivel ebben az esetben a járulékalap 170 000 forint. Ez a járulékalap már magasabb a jelenlegi 161 000 forintos minimálbérnél, így minden munkával eltöltött év teljes egészében beleszámítható a szolgálati időbe.
A 170 000 forintos bruttó járulékalap 113 000 forint nettó összeget jelent, így 40 év szolgálati idő után a várható nyugdíj összege havi 90 400 forint. A helyzet tehát sokkal jobb: a 75 000 forintot fizető katások több mint kétszer akkora nyugdíjra számíthatnak. Azonban így is minimális (a jelenlegi minimálbérnél is kevesebb) lesz a nyugdíjuk.
Nyilvánvaló célja mindenkinek, hogy a nyugdíjas években azt az életszínvonalat őrizze meg, amelyet az aktív évek alatt elért. Ehhez viszont – a legtöbb esetben – nem lesz elegendő a 75 000 forintos katás adózás választása.
Mi a legjobb megoldás?
A választható két katás adószint között 25 000 forint a különbség. Ez a havi „megtakarítási” összeg az, amely 47 600 forint nyugdíjtöbbletet eredményez a magasabb adószintet választó katásoknak. A kérdés tehát az: fel tudnánk-e használni ezt az összeget úgy, hogy még magasabb plusz jövedelemhez jussunk?
Ha maradunk az 50 000 forintos adószintnél, akkor a katás évek viszonylatában 42 800 forint havi nyugdíjra számíthatunk. Dönthetünk úgy, hogy nem növeljük a fizetett adónk szintjét, de a 25 000 forint különbözetből egy egyéni nyugdíjcélú megtakarítást indítunk. Ekkor 5 % hozamot feltételezve, 40 év utáni nyugdíjba menetelkor 30 és 35 millió forint közötti lejárati összeghez jutnánk, attól függően, hogy igénybe vesszük-e az adójóváírást vagy nem! Katás vállalkozóként ugyanis erre is van lehetőségünk, ha nyugdíjbiztosításunk szerződőjeként mást jelölünk meg, akinek adókerete lehetővé teszi az adó visszaigénylését.
Ha ezt a pénzt egy 20 éves pénzügyi járadékra váltjuk, akkor havi 160-200 000 forint nyugdíjkiegészítésre számíthatunk. Így a magasabb adó helyett inkább az egyéni nyugdíjmegtakarítás választásával közel 4-szeresére növelhető a „befektetésünk” hatékonysága, jelenértéken is több mint kétszeresére, ha 3%-os reálhozamot feltételezünk. A saját megtakarításból származó összeg a katás nyugdíjjal együtt így már több mint 200 000 forintos, reálértéken is több mint 150 000 Ft-os nyugdíjat jelentene!
Ha katás vállalkozóként az átlagnál jobban keresünk, és az a célunk, hogy életszínvonalunk a nyugdíjas években se csökkenjen, akkor még erősebb nyugdíjstratégiára lesz szükségünk a havi 25 000 forint befektetésénél.
A cél elérése érdekében például megtehetjük, hogy az 50 000 forintos kata-adófizetés mellett a havi megtakarításunkat 25 000 forintról 50 000 forintra növeljük. Ekkor 40 éves futamidővel és 3%-os reálhozammal számolva 60-70 millió, mai értéken 40 millió forintos lejárati összeghez jutunk. Ez járadék formájában már 220-230 000 mai forintra lenne elegendő, azaz az alapnyugdíjjal együtt már legalább 260 000 forint havi jövedelmet eredményezne.
Összefoglalva, vállalkozóként fontos a gondoskodás aktív pihenőidődról és az átmeneti időszakok kieső jövedelmének pótlásáról. Nem feltétlenül a magasabb adó választása a legjobb megoldás, mivel a többletadó összege más nyugdíj-megtakarítási formában kedvezőbb eredményeket hozhat.
Ha katás vállalkozóként már most szeretnéd tudatosan tervezni a jövődet, és minél jobban kihasználni a rendelkezésedre álló időt a későbbi aktív pihenőidőd és passzív jövedelmed megalapozására, díjmentes konzultációnkon segítünk kialakítani a Számodra legjobb megoldást és irányokat!