Volt-e már olyan tapasztalatod, hogy konkrét stratégiát dolgoztál ki üzleti céljaid megvalósítására, a szükséges lépéseket is megtetted, és valamiért mégsem érted el a reálisan tervezett bevételt?
Ritkán fordult elő, vagy rendszeresen van ilyen kihívásod?
Egy ismert mondás szerint: “Ha valaki kiegyenesíti a pénzhez való hozzáállását, az segíteni fog majdnem minden más terület kiegyenesítésében is az életében.”
Mit üzen ez a mondás?
Többek között azt is visszaadja, hogy a pénzzel mint eszközzel és annak áramoltatásával mindannyiunknak dolga az életben. A pénz földi életünk része, egyben egy energia, amelyet jó esetben tudatosan használunk és mozgatunk.
Miért van akkor ilyen különbség az emberek között e téren?
Ennek számos oka van.
- Az egyiket a társadalmi és kulturális háttérben találjuk. Egy adott ország lakóinak pénzhez való viszonyát meghatározza a társadalmi hierarchia és berendezkedés.
Vegyük például Indiát, ahol kasztrendszer működik, és a különböző kasztokba tartozó emberek életszínvonala nagyban eltér. Mindenki beleszületik egy adott kasztba és ez számos dolgot és lehetőséget eleve meghatároz az életében. Az a „szerencse”, hogy az indiai emberek teljes elfogadással vannak a kasztjaik tekintetében. Nem lázadnak, nem akarnak kitörni, hanem a legtöbben sorsukat elfogadva élik az életüket és teszik a dolgukat.
Egy másik, ettől egészen eltérő példa Afrika, ahol számos országban egy elnyomó hatalom és diktatórikus vezetés tartja szegénységben az embereket. Ezt még kívülről is nehéz szemlélni, és a legjobb, amit tehetünk, hogy nemzetközi szervezeteken, összefogásokon keresztül támogatjuk az ott élőket.
2. A pénzzel való kapcsolatunknak spirituális okai is vannak. Ezt a keleti filozófia érinti mélyebben, a jóga tudománya pedig konkrét eszközöket is nyújt a spirituális elakadások feloldására.
- Meghatározó, a világ minden táján megjelenő ok rejlik a családi, generációs háttérben, és az innen hozott tudatalatti berögződésekben.
Biztosan Te is tapasztalod, hogy a pénzzel való kapcsolatodat nagyban meghatározza, amit a szüleidtől, nagyszüleidtől ezen a téren tanultál. Ennek tudatosítása időt és tapasztalatot igényel.
Az 1900-as években szüleink, nagyszüleink, dédszüleink több világháborút, gazdasági válságot és politikai irányváltást átéltek. Ezekben az időszakokban többször megtapasztalhatták
- a pénzhiányt,
- a pénzük elvesztését,
- egy adott társadalmi rangtól való megfosztottságot, és
- a szocializmusban az állami védőhálót is, amely megtartotta őket a különböző élethelyzetekben: pl. mindenkinek volt munkája, egy ember sokszor az egész életét egy helyen dolgozta le, az oktatás ingyenes volt és nyugdíjas korukban az embereket az állam tartotta el, egy elfogadható szinten.
Miközben ilyen információkat kapunk tudatalatti berögződésként a szüleinktől, a világ mostanra egészen átalakult, és egy teljesen új pénzügyi hozzáállást kell kialakítanunk.
DE a legnagyobb mindig a PÉLDA ereje: amit felmenőink életében a pénzzel kapcsolatban látunk – pozitívan vagy negatívan viszonyulnak hozzá, hatékonyan tudnak-e pénzt teremteni, tervezik-e a jövőt –, az meghatározza a mi alapvető hozzáállásunkat is a pénzhez.
Ha ezt felismerjük, a jó példát tovább tudjuk vinni, a rosszat átalakítani, a pénzzel való kapcsolatunkat pedig formálni tudjuk.